Ebben a cikkünkben ízelítőt adunk a tipikus cseh ételekből - igaz, csak fényképek formájában.
Az alábbi fotókat a Czech Tourism írásos engedélyével publikáljuk.
| Ami nekünk a présház vagy pince, az a cseheknek a "pivovar", azaz a serfőzde. Régebben is voltak éttermek, melyek szívesen főztek sört a vendégek szeme láttára, de ez mostanság reneszánszát éli. A számtalan kiskocsma című cikkünkben több ilyen kocsmát is említettünk. |  |
| A képen látható étel a "gulás". A segedinsky (szegedi) valahogy megkopott mellőle... Nos, az eredet magyarságához (hogy a magyarok kitől tanulták elkészítését, azt most nem elemezzük) ugye nem fér kétség, viszont a kinézet, íz az köszönő viszonyban sincs a magyar gulyáslevessel. Nagyon finom, de inkább erősen behabart pörkölthöz hasonlít... |  |
| Halfilé burgonyával. Ha karácsonyi szokásainkban benne van a rántott hal és mondjuk rég volt már Karácsony, akkor nosza, rendeljünk rántott halfilét. Az országban számtalan mesterséges tó van, melyek halban kifogyhatatlanok. A nevelt fajták között vezet a ponty. A ponty elkészítésének számtalan formáját ismeri és alkalmazza a cseh konyha - főleg Karácsonykor remekelnek halételekből a háziasszonyok. |  |
| Kevés olyan nemzet van, aki ne szeretné a süteményt. A csehek is szeretik a süteményeket. A képen élesztővel készült vajas tészták szilvalekvárral, túróval, mákkal töltve. |  |
| Tejfölös szószban, knédlivel tálalt - elvileg pácolt - vesepecsenye. Ez a főétel is a lehető legtipikusabbakat reprezentálja. A szósz ízéből kiérződik a mustár íze és összességében erőteljesen emlékeztet a magyar vadasra. A hús vastagságára általában gondosan figyelnek - valószínűleg minden étterem konyhájában lézerkést alkalmaznak... Ezt ki lehet egyensúlyozni: feltétlen fogyasszunk az ételhez sört! |  |
| Ez is hal. Igaz, nem tudjuk milyen, de ilyet azért nem gyakran látunk normál éttermekben. Az ilyen ételek éltalában a fogadások asztalait díszitik. A csehek nem túl sok bort fogyasztanak. Egy borfogyasztó nemzet ízlésével nem biztos, hogy találkoznak a cseh, leginkább morva borok. |  |
| Ennek az ételnek az a neve, hogy "pecsenye". Azaz sült. Mi is használjuk a pecsenye kifejezést. Legyünk őszinték: azért e kifejezés bizonyára szláv eredetű. |  |
| Itt van a harmadik legtipikusabb étel: füstölt tarja knédlivel és szinte főzelékké párolt, savanyított káposztával. Közel sem biztos, hogy a reformkonyha ételei között ez az étel hamarosan meghonosodik. Nincs statisztikám, de szinte biztos, hogy hetente legalább egyszer esznek ilyet a csehek. |  |
| Ha aperitív, akkor Becherovka. De Morvaországban kérjünk inkább "slivovicát" - e kérésünkkel szinte biztos, hogy belopjuk magunkat a szívükbe. És mi kell több egy idegennek? A képen a szilvapálinka különféle kiszereléseit szemlélhetjük meg. |  |
| Ez a kép akárhol készülhetetett! Ez igaz. Viszont jó tudni, hogy a cseh kocsmákban nyugodtan üljünk le bárki mellé. Ez a szokás. Röviden: megérkezés, le- és/vagy beűlés bárki mellé és bárkihez, aztán jön a sör, majd az étlap - ha van - vagy egy gyors felsorolás arról, mit lehet enni... |  |